Title: A God in Ruins
Author: Kate Atkinson
Year of Publication: 2015
Keywords: historical fiction, World War II, 20th century, family drama
Blurb
In Life After Life Ursula Todd lived through the turbulent events of the last century again and again. In A God in Ruins, Atkinson turns her focus on Ursula’s beloved younger brother Teddy – would-be poet, RAF bomber pilot, husband and father – as he navigates the perils and progress of the 20th century. For all Teddy endures in battle, his greatest challenge will be to face living in a future he never expected to have.
Story
The God in Ruins follows the life of a former RAF pilot, Teddy, and his family. Even though the war ended in 1945 and everybody seemingly moved on, it had certainly left its mark on generations to come - it definitely affected his marriage and his daughter's and grandchildren's lives. The novel tells the story of a family that never was, with flashbacks to Teddy's time in the air force.
☙❧
Don't be mistaken by the blurb: this is not a sequel to Life After Life (which I haven't read), it's a companion book that can be regarded as a stand-alone novel.
It begins and ends with Teddy (in the most infuriating way I must say), who is the focal character. The book is not solely about him and his life - it's about the war and its influence on generations who grew up after the war. As the years pass, other people in Teddy's life get their own narratives and tell their own stories about failed marriages, illness and childhood trauma that has affected their lives.
It's a funnily structured book, the not-so-linear narrative is segmented by Teddy's flashbacks to the war. These war scenes get more and more intense as the story evolves and the reader learns more about Teddy, Nancy and Violet. I wasn't the biggest fan of the structure, simply because I enjoy chronologically told stories more - but I was amazed by the writer's style and eloquence. I think The God in Ruins is one of the most beautifully written books I've ever read.
It begins and ends with Teddy (in the most infuriating way I must say), who is the focal character. The book is not solely about him and his life - it's about the war and its influence on generations who grew up after the war. As the years pass, other people in Teddy's life get their own narratives and tell their own stories about failed marriages, illness and childhood trauma that has affected their lives.
It's a funnily structured book, the not-so-linear narrative is segmented by Teddy's flashbacks to the war. These war scenes get more and more intense as the story evolves and the reader learns more about Teddy, Nancy and Violet. I wasn't the biggest fan of the structure, simply because I enjoy chronologically told stories more - but I was amazed by the writer's style and eloquence. I think The God in Ruins is one of the most beautifully written books I've ever read.
Our relationship, however, wasn't off to a great start. The first ~90 pages were really hard to get through: I was annoyed by the constant jumps in time and by the references to events that will happen to Teddy and his grandchildren in the future. I like time travel, but not this much.
Despite the initial difficulties, I must say that I loved this book. It isn't something I would normally pick up but I'm so glad I did. This book is truly - as it says on the cover too - heartbreaking, with many unexpected turns that give you a lot to think about. The futility of your life, for example.
Last edited on 23 April 2017.
Last edited on 23 April 2017.
Nagyon mérges vagyok erre a könyvre. Többek között azért, mert az első ~90 oldal nagyon szenvedős volt, többször is gondoltam arra, hogy feladom és valami más után nézek. Aztán ott volt még az is, hogy az író ide-oda ugrál az időben, amitől szerencsétlen olvasó már a 10. oldalon tisztára megkavarodott, és még semmi sem történt, csak egy mezőn néztünk madarakat.
De milyen jól tettem, hogy kitartatottam, mert az első száz oldal után végre igazán beindul a történet. A főszereplő Teddy, a második világháborús pilóta, aki a háború után próbál normális életet élni a családjával. A God in Ruins az ő története, ám nem mindig csak az ő szemszögéből látjuk a dolgokat - a felesége, a lánya és az unokái is mesélnek a saját életükről és Teddyről.
A God in Ruins az egyik legszebben megírt könyv, amit eddig olvastam - magamtól pedig soha nem vettem volna le a polcról, ezért örülök, hogy itt hagyták nekem. Annyi mindenről szól ez a könyv és annyi apró váratlan fordulat van benne, hogy sokszor vissza kellett olvasnom, hogy pontosan tudjam követni az eseményeket. A fő témája az élet a háború után és hogy milyen hatással volt a következő generációkra. Ami számomra meglepő volt, de biztosan csak azért, mert nem olvastam sok második világháborús könyvet, az az, hogy milyen gyorsan visszatértek a "rendes" életükhöz a szereplők és próbálták elfelejteni a háborút, így téve tönkre a házasságukat.
Ha egy kicsit komolyabb és elgondolkodtató olvasmányra vágytok, sok szeretettel ajánlom ezt a könyvet - és ha elolvastátok, gyertek vissza és beszélgessünk a végéről, mert én még mindig nem tettem túl magam rajta.
Azt hiszem, magyar fordításban nem jelent meg, de Book Depository-tól elérhető (itt).
Ha egy kicsit komolyabb és elgondolkodtató olvasmányra vágytok, sok szeretettel ajánlom ezt a könyvet - és ha elolvastátok, gyertek vissza és beszélgessünk a végéről, mert én még mindig nem tettem túl magam rajta.
Azt hiszem, magyar fordításban nem jelent meg, de Book Depository-tól elérhető (itt).
🐇📖🐇
